mai
Celldömölk kialakulásának korai történetében öt szomszédos, egymástól
független helységet különböztethetünk meg. Ezek: Pórdömölk , az apátsági
székhely, Nemesdömölk, a nemesi település, Kiscell, búcsújáróhely, Alsóság
és Izsákfa mezogazdasági települések.
|
órdömölk, a
középkori majortelepülés |
|
|
iscell,a német vásártelepülés
Koptik Odó dömölki apát nevéhez fűződik a település alapítása. Koptik a
máriacelli kegyszobor másolatával érkezett Dömölkre. Ezt először a Ság hegyen
helyezte el, ahol kápolnát is szeretett volna építeni, de a földesúr, Erdődy gróf
ezt nem engedélyezte. Ekkor a pápai országút melletti dombocskán építtetett egy kis
fa kápolnát, amely mellé remetelak és ásott kút került. Ennek. a kútnak ásásakor
esett az egyik munkás fejére egy nagy kő (ma is látható a templomban). A súlyos
sérülések miatt a kútásót halottnak hitték, aki csodás módon mégis meggyógyult,
amelynek híre ment a környéken, megindultak a zarándokok a csodatévőnek tekintett Mária-szoborhoz.
1745-ben gr. Zichy Ferenc győri püspök, a pápa engedélyével, nyilvánosan kitenni
rendelte a szobrot.A következő években 10-30.000 ember látogatta meg az új
kegyhelyet, amely természetesen vonzotta a kereskedőket, vendéglátósokat is. A
kápolna mellett felépült vendégfogadó volt az első kőház, amelyet nemsokára
követtek a többiek. A 18. század második felére az újonnan kialakult, alig néhány
száz lakosú városban hét vendégfogadó működött. Mellettük kegyszerárusok,
vegyeskereskedők, italmérések elégítették ki az ideérkezők igényeit. Az elso
telepesek főleg németek és csehek voltak. A kialakuló településnek Koptik
apát a Kis Mária Cell nevet adta, de sokáig továbbra is Dömölkként tartották
számon, míg a század végére a Mária Cell elnevezés vált elfogadottá. Ezt a 19.
század közepén
váltotta fel a Kiscell név. .Nemsokára, a hívek adakozásából, lehetőség nyílt
egy komoly templom építésére, amely hatalmas méreteivel (50 méteres hajóhossz)
lenyűgözte a zarándokokat. Ennek átadására 1748 őszén került sor, soha nem
látott, mintegy 50.000-es tömeg elott. A csodatevo Boldogságos Szűz Mária
tiszteletére szentelt épület, gr. Erdődy György országbíró és felesége által
építtetett szentélyébe ekkor vitték át a Mária-szobor másolatát. 1764-ben a
tornyokat teljesen újjáépítették. 1755-ben Lipthay János ezredes
adományából készült el a Kálvária, a fájdalmas Boldogságos Szűz Mária
tiszteletére. 1760ban a korábbi fa kolostor helyett újat kezdtek emelni
kőből. 1768-ban az állam is elismerte a település
létét és fontosságát azzal, hogy sóhivatalt telepített ide. Ez a hivatal akkoriban
nemcsak a környék sóellátását biztosította, hanem a helyieknek jelentos bevételt
hozott nagy fuvarozási megrendeléseivel. A község II. József alatt nagy
válságot élt át. 1802-ben I. Ferenc intézkedésére indulhatott újra a
szerzetesi élet a kolostorban. Az itt élő emberek II. József rendeletével fő
megélhetési forrásukat veszítették el. A megoldást egy másik sokadalom, a
vásártartási jog megszerzésében vélték megtalálni. Már 1786-ban a királyhoz
fordultak évi négy országos és egy hetivásár (amely hagyományosan csütörtökön
van ma is) megtartásának engedélyezéséért. A szabadalomlevelet csak I. Lipóttól
kapták meg 1790. december 30-án. A helyiek már 1788-tól szabadalmas
mezővárosnak nevezték településüket. A szépen fejlődő város egyre nagyobb
jelentőségre tett szert a környéken. Mutatja ezt, hogy 1809 augusztusában a franciák
által megszállt Szombathely helyett itt tartották a megyegyűlést. A települést a
18. században még szinte teljesen német nyelvűként tartották számon (1870-ig volt
német nyelvű szentmise), de már a 19. század első felében egyre több környékbeli
magyar is beköltözött. 1830-ban itt alakították meg a megye első kaszinóját,
olvasóegyletét. A
Bach-korszaktól lett Kiscell járási székhely, de a legnagyobb változást a vasút
hozta a település életében. 1871-ben indult meg a közlekedés a Győr-Szombathely,
majd egy évvel később a Székesfehérvár-Szombathely vonalakon, amelyek Kiscellnél
találkoztak. Az így kialakult fontos csomópont mozgásba hozta a város életét.
A lakosság száma a század végéig többszörösére emelkedett. Az 1840-es évekig a
városból kizárt izraeliták is ekkor érkeztek ide nagy számban, a 20. század elején
pedig már
két zsinagógájuk volt. 1945-ben a várost ért bombázás pusztította el. Ki
kell emelni az itt élo izraeliták közül Pick Zsigmondot, aki a város bírája lett
és nemesdömölki eloőévvel magyar nemességet is kapott. Az 1871. évi 18.
törvénycikk alapján megszűnt a település városi joga és nagyközségi státuszt
kapott. 1945. február 13-án az állomásnak szánt bombák zöme település vasúthoz
közelebb eső részére hullott. Az 55 bomba és 2 légiakna 36 ember halálát okozta
és az akkori városközpont nagy részét lerombolta. Az egykori Kiscell számos látnivalója és muemléke közül kiemelkedik a Szuz Mária római katolikus plébániatemplom, amelyet 1747-48-ban építettek még Koptik apát irányításával. Ezt már 1748 őszén a győri püspök jelenlétében átadták és megáldották, de csak 1780-ban szentelte fel Szily János püspök. Belső festésére a 19. század végén, nagyobb felújítására 1948-ban és 197576-ban került sor. A jelentős méretű épület latin kereszt alaprajzú, 50 m hosszú és 11 m széles. A nyugati bejárati oldalon két 40 méteres, a templom méretéhez viszonyítva zömök torony áll, közöttük ívben tört homlokzat, a bejárat felett Szent Anna fából faragott szobra, a főpárkány felett üvegmozaik kép (falka József, 1948), felette Szűz Mária monogramja van. Mellette Szent Benedek keresztes érmének mozaikszeru üvegfestményei láthatók. A baloldali torony alatt a templom 1945-ös bombázások alatti csodálatos megmenekülésének emléket állító táblát helyeztek el. A toronyórákat 1929-ben szerelték fel. A templom belsejében, a hajó két oldalán 6-6 kápolnát alakítottak ki. A bennük található műkőből készült stációk Borsa Antal (1942) alkotásai. A bejárattól jobbra elindúlva a következő oltárokat láthatjuk: a Jézus születésének szentelt oltár mellett Szent Antal szobrát helyezték el. Szent Mihály főangyal oltárán Szent Péter és Mária Magdolna szobrai láthatók. A Szentolvasó dicsőségét hirdető oltárkép a Szentolvasó átadását ábrázolja. A Szent Benedek-mellékoltár oltárképe (Globucsnig Ferenc, Győr) mellett Szent Mór és Szent Placid szobra áll. A Nepomuki Szent Jánosoltár Ráskai Anna megbízásából készült, képét, amelyen a gyónási titok védoszentjét a sziklás partú Moldvából emelik ki az angyalok, Dorfmeister István festette (1767). A főbejárattól balra, a Szent Keresztről elnevezett oltáron két angyal áll, egyikük kezében lándzsa, a másikéban epe van. Mellette helyezték el a Szent Sír-kápolnát és Szent József szobrát. Szent Albán az epileptikusok védőszentje látható a következő oltárképen, a szobor Szent Borbáláról készült. A Szent Család-oltárt Beniczky Nándor hagyatékából emelték, a szobrokat Szent Jánosról és Szent Zakariásról formázták. Mellette lisieux-i Szent Teréz ábrázolását helyezték el. A következő helyiségben Szent Skolasztika képe látható (Globucsnig Ferenc). A Szent Anna-oltár képén, amelyet egyesek szerint szintén Dorfmeister István festett, a szent Szűz Máriával látható. Itt helyezték el a falba építve azt a követ, amelyik megsebesítette a szerencsésen felgyógyult kútásót, és 1995 óta itt áll Koptik Odó márványtáblája is. Szent Imre oltárának képét Schaller István soproni festőművész készítette 1778-ban. A szószékkel szemben Nepomuki Szent János szobra áll. Az oldalkápolnák felett minkét oldalon karzat fut végig, ahova a kórusról lehet feljutni. A mennyezeti freskók a karzattól indulva: Angyali üdvözlet, Szűz Mária meglátogatja Szent Erzsébetet, Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban, A 12 éves Jézus, Szűz Mária mennybemenetele, Szűz Mária megkoronázása, Szent Benedek és Kapisztrán János (jobb oldali kereszthajó), Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet (bal oldali kereszthajó). A képeket Borsa Antal festette 1941-ben. A fooltárt a hajó közepén álló kápolnaszerű helyiségben helyezték el, amely felett a csodatevő, felöltöztetett kegyszobor (Boldogságos Szűz Mária a kis Jézussal) látható. A kápolna mögött Szent István oltárát helyezték el, melynek képén Szent Henriket, Szent Istvánt és Gizellát örökítették meg. Az épület hátsó részében két helyiségből álló sekrestyét (a második a gyóntató helyiség funkcióját is ellátja), felettük pedig kincstárat (a felajánlott kegytárgyak elhelyezésére szolgáló termet) építettek ki. A templom jelenlegi orgonáját 1914-ben kapta, de mestere (Mauracher, Salzburg) 1876-ban a pannonhalmi bazilika számára készítette. A berendezés túlnyomórészt barokk. . A kegytemplomtól délre elhelyezkedő kolostor épületének alapjait 1760-ban rakták le. Eredetileg négyszögűnek tervezték, de csak az U alakig tudták megvalósítani. 1763 őszén tették fel ünnepélyes körülmények között homlokzatára az aranyos kettős keresztet. A belső munkákkal csak 1770-ben végeztek, így, bár hivatalosan 1768-ban adták át, ez nem tekinthető az építés pontos dátumának. A déli homlokzaton napóra látható. Az egykori klastrom helyiségeinek belso festményeit az 1950-es években lemeszelték. Korábban a járási tanács használta, ma a polgármesteri hivatal muködik benne. A templom mögött található barokk építménnyel, Kálváriával együtt teljes a település vallásos központja. Felépítése Liptay János ezredesnek köszönhető, aki nyugalomba vonulásakor itt telepedett le. Az előbb ismertetett együtteshez kapcsolható a tőlük délre fekvő tér közepén álló Szentháromság-szobor (Holler György), amelyet egy 1790-ben létrehozott alapítvány segítségével építettek fel 1836-ban. A felirat szerint Joachim József és Niederreiter Ferdinánd városbírók működésének köszönhetően. A névadó szoborcsoport alatti posztamensen Remete Szent Pál, Szent István, Szent János és Szent Flórián alakjai láthatók. A Széchenyi utcában, a két általános iskola közötti téren található emlékpark közepén álló Hősi emlékművet (Gács János) 1926-ban avatták fel. Hunyadi János-emlékoszlopot 1956-ban a nándorfehérvári diadal emlékére állították. Érdekessége, hogy nem a Hunyadi család címere látható rajta. Az egykori Sóhivatal, majd Főszolgabírói Hivatal épületét 1786-ban emelték, copf stílusban. |
lsóság,a mezőváros
A települést 1272-ben említik először a források Sag néven, de
már három év múlva azt jelzik, hogy az itt él királyi udvarnokok két települést
laktak, amelyeket Nagysaag és Altalsag néven neveztek. A későbbiekben általános lett
a Ság elnevezés, a 19. század második felétől lett hivatalosan Alsóság. 1325-ben
esett eloször szó plébánosáról és templomáról. A királyi tulajdonból a nagy
lélekszámú, hetivásárral és vámmal is bíró falu nagy részét a 15. század
elején Somló várának tartozékaként a Garayak kapták meg, de a Sitkey család is
rendelkezett itt több portával. 1477-ban 69 lakott telket és kőből épített tornyú
templomát írták össze. 1558-tól a 19. századig mezővárosi rangja volt. A
Pápára vezető kereskedelmi út mellett évente két országos vásárt tarthattak.
Jelentőségét Kiscell felemelkedésével veszítette el. Lakossága a 20.
századig folyamatosan növekedett, 1869 és 1930 között
megkétszereződött (3556 fő). A település gazdálkodását jelentősen befolyásolta
a határában álló magányos csonkolt vulkáni kúp, a Ság hegy (279 m). A hegy
keletkezéséről az öregek azt mondották, hogy a „Ság hegyet biz
az alsósági ördögök építették." A történet nemcsak
Alsóságon, hanem a környező falvakban is ismeretes: „Egyszer Lucifer az
ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík
gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne,
hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy
hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap
hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már
belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy
hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök ahol érte oket a parancs kiöntötték
kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján
lévő hét kisebb halom." A hatalmas sziklafalak egy 5 millió éves
bazaltvulkán belsejébe engednek bepillantást. A kőzetek és geológiai események
világában magyarázótáblák segítik az eligazodást. A hegy belsejében
feltáruló kőzetrétegek mint egy gigantikus könyv lapjai tárulnak elénk. A
központi krátertől kisebb-nagyobb távolságra több helyen megfigyelhetőek az
idősebb rétegeket áttörő lávacsatornák parazitakráterei. A láva kihűlése során
jellegzetes hűlési felületek, hatszöges oszlopok, gömbhéjas elválású tömbök és
lemezes felületek keletkeztek. A hegyen őskori település nyomait találták meg,
amelynek római utóélete is volt. A középkorban Ságsomlyónak nevezték. A helyi
monda szerint a rajta, a bányászat előtt még látható, romok, egy csak félig
elkészült erősség maradványai voltak. II. (Vak) Béla király ugyanis várat
szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a
király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas, hogy lehetetlen ott
építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették
körbekörbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.
1478-ban 72 birtokos mintegy 4 holdnyi szőljét írták itt össze. A 17. században már
hegyközsége volt, amelynek 1732-ből fennmaradt szabályai (Kresznerics Ferenc sági
plébános is lemásolta). A 19. században Bécsben a magas savtartalmú bort,
állítólag, patikákban árusították. Az a legenda máig tartja magát, hogy Bismarck
német kancellár is ezzel kúrálta gyomorbaját.
Az Erdődy család tulajdonában levő hegytetőn mindig bányásztak a környékbeli
építkezésekhez követ. 1910-ben nagyüzemi kitermelést kezdett a Sághegyi
Bazaltbánya Rt. A celldömölki állomástól szárnyvonalat építettek ki,
gőzgépeket, felvonókat szereltek fel. A dolgozóknak a hegy lábánál lakótelep
készült. A község és a környék 6-800 lakosának adtak évtizedeken keresztül
ideiglenes vagy állandó munkát. Az 1948-ban államosított vállalat 1958-ig
muködött, ez idő alatt mintegy 1.700.000 vagon követ termeltek ki. A cég talán
legjelentősebb személyisége volt Lázár Jenő, aki a vállalat vezetése mellett
rengeteg időt és energiát fordított a bányászat közben előkerült bronzkori
leleteknek a gyűjtésére, feldolgozására. Celldömölkön kiállítást is
összeállított az anyagból, amelyet 1945 után a Nemzeti Múzeum vett át Az egykori
bányászat emlékét ma is őrzik a hegyoldalban található romos épületek, valamint a
kitermelt bazalt után maradt, Kráternek nevezett hatalmas mélyedés, amely nagyszerű
látványt nyújt. Korábban hangversenyeket is tartottak a jó akusztikájú alsó
részén. 1891-ben a platón hat helyen végzett gravitációs hatásvizsgálatot
torziós ingájával báró Eötvös Loránd és két tanársegédje. Ennek emlékét
őrzi az 1971-ben felállított kotömb. 1934-ben avatták fel az 1920-ban a Párizs
melletti Kis Trianonkastélyban megkötött békére emlékeztető, úgynevezett
Trianoniemlékművet, amely már messziről felhívja magára a hegyhez közeledo
figyelmét. 1975-ben a hegytetőt és környékét tájvédelmi körzetté
nyilvánították. 1977-ben az egyik elhagyott bányaépületet felújították, és
helytörténeti gyűjteménnyel berendezték a Sághegyi Múzeumot. Itt található, a
bronzkori emlékeken és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga
továbbfejlesztett változata is. Az emeleten Móritz Sándor celldömölki születésű
festőművész emlékkiállítása található.
elldömölk, Izsákfa
A soros beépítésű, utcás, szalagtelkes faluképet mutató, a központtól elég távoli városrész környéke már a korai időktől lakott volt. A Guta-dűlőben késő bronzkori raktárkészletre bukkantak. Római kori villa falait találták meg a Dercóna-dűlőben. A középkori falu a 14-15. században alakult ki a mellette fekvő Bokod határában. Nevét alapítójáról vagy tulajdonosáról kaphatta. Először 1435-ben említették (lsakfalua), de 1516-ban leírt neve érdekesebb (lsaakfalwa al nom Kys BokodJ, mert utal arra, hogy Bokodnál később jött létre. Az 1698-ban leírt Sághfa valószínűleg elhallásból hasonlít csak a közeli Ság (Alsóság) nevére. 1873-ig Izsákfalvaként szerepelt, de akkortól a rövidült lzsákfa változat lett a hivatalos. Izsákfát sem kerülték el a török kori pusztítások, 1571-ben elhagyott faluként írták össze, 1606-ban Bocskai katonái kvártélyoztak itt, de valószínu, hogy nem maradtak kí az 1646-os és 1683-as portyázásokból sem. A falu déli részén a Kodó-patak fölötti dombon állt izsákfai Márk János zalai alispán kastélya a 16. században. Az oklevevek 1542-ben említik először. A falu csak 1890-ben lett önálló plébánia, 1698-ban Nemeskocs, majd 1758-ban már Alsóság leányegyháza volt. A Nepomuki Szent János római katolikus templomot 1798 és 1803 között építették klasszicista stílusban. Története során többször átépítették. 1876-ban új tetot, 1885-ben új toronysisakot kapott. 1906-ban készítették orgonáját. Oltárképe Nepomuki Szent János mártírhalálát ábrázolja. A Somogyi-kúria az 1720-as években készült földszintes épület, amelyben ma óvodai konyha, könyvtár és öltöző muködik. Izsákfán született Savanyú József a híres betyár, 1841. szeptember 12-én az alsósági templomban keresztelték meg, és állítólagos szülői háza ma is áll a templom közelében. | |
|