![]()
|
|
|
|
iscell,a német
vásártelepülés
Koptik Odó dömölki apát nevéhez fűződik a település alapítása. ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() Az egykori Kiscell számos látnivalója és muemléke közül kiemelkedik a Szuz Mária római katolikus plébániatemplom, amelyet 1747-48-ban építettek még Koptik apát irányításával. Ezt már 1748 őszén a győri püspök jelenlétében átadták és megáldották, de csak 1780-ban szentelte fel Szily János püspök. Belső festésére a 19. század végén, nagyobb felújítására 1948-ban és 197576-ban került sor. A jelentős méretű épület latin kereszt alaprajzú, 50 m hosszú és 11 m széles. A nyugati bejárati oldalon két 40 méteres, a templom méretéhez viszonyítva zömök torony áll, közöttük ívben tört homlokzat, a bejárat felett Szent Anna fából faragott szobra, a főpárkány felett üvegmozaik kép (falka József, 1948), felette Szűz Mária monogramja van. Mellette Szent Benedek keresztes érmének mozaikszeru üvegfestményei láthatók. A baloldali torony alatt a templom 1945-ös bombázások alatti csodálatos megmenekülésének emléket állító táblát helyeztek el. A toronyórákat 1929-ben szerelték fel. A templom belsejében, a hajó két oldalán 6-6 kápolnát alakítottak ki. A bennük található műkőből készült stációk ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
lsóság,a mezőváros
A települést 1272-ben említik először a források Sag néven, de
már három év múlva azt jelzik, hogy az itt él királyi udvarnokok két települést
laktak, amelyeket Nagysaag és Altalsag néven neveztek. A későbbiekben általános lett
a Ság elnevezés, a 19. század második felétől lett hivatalosan Alsóság. 1325-ben
esett eloször szó plébánosáról és templomáról. A királyi tulajdonból a nagy
lélekszámú, hetivásárral és vámmal is bíró falu nagy részét a 15. század
elején Somló várának tartozékaként a Garayak kapták meg, de a Sitkey család is
rendelkezett itt több portával. 1477-ban 69 lakott telket és kőből épített tornyú
templomát írták össze. 1558-tól a 19. századig mezővárosi rangja volt. A
Pápára vezető kereskedelmi út mellett évente két országos vásárt tarthattak.
Jelentőségét Kiscell felemelkedésével veszítette el. Lakossága a 20.
századig folyamatosan növekedett, 1869 és 1930 között
megkétszereződött (3556 fő). A település gazdálkodását jelentősen befolyásolta
a határában álló magányos csonkolt vulkáni kúp, a Ság hegy (279 m). A hegy
keletkezéséről az öregek azt mondották, hogy a „Ság hegyet biz
az alsósági ördögök építették." A történet nemcsak
Alsóságon, hanem a környező falvakban is ismeretes: „Egyszer Lucifer az
ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík
gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne,
hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy
hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap
hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már
belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy
hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök ahol érte oket a parancs kiöntötték
kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre.
Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján
lévő hét kisebb halom." A hatalmas sziklafalak egy 5 millió éves
bazaltvulkán belsejébe engednek bepillantást. A kőzetek és geológiai események
világában magyarázótáblák segítik az eligazodást. A hegy belsejében
feltáruló kőzetrétegek mint egy gigantikus könyv lapjai tárulnak elénk. A
központi krátertől kisebb-nagyobb távolságra több helyen megfigyelhetőek az
idősebb rétegeket áttörő lávacsatornák parazitakráterei. A láva kihűlése során
jellegzetes hűlési felületek, hatszöges oszlopok, gömbhéjas elválású tömbök és
lemezes felületek keletkeztek. A hegyen őskori település nyomait találták meg,
amelynek római utóélete is volt. A középkorban Ságsomlyónak nevezték. A helyi
monda szerint a rajta, a bányászat előtt még látható, romok, egy csak félig
elkészült erősség maradványai voltak. II. (Vak) Béla király ugyanis várat
szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a
király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas, hogy lehetetlen ott
építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették
körbekörbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.
1478-ban 72 birtokos mintegy 4 holdnyi szőljét írták itt össze. A 17. században már
hegyközsége volt, amelynek 1732-ből fennmaradt szabályai (Kresznerics Ferenc sági
plébános is lemásolta). A 19. században Bécsben a magas savtartalmú bort,
állítólag, patikákban árusították. Az a legenda máig tartja magát, hogy Bismarck
német kancellár is ezzel kúrálta gyomorbaját.
Az Erdődy család tulajdonában levő hegytetőn mindig bányásztak a környékbeli
építkezésekhez követ. 1910-ben nagyüzemi kitermelést kezdett a Sághegyi
Bazaltbánya Rt. A celldömölki állomástól szárnyvonalat építettek ki,
gőzgépeket, felvonókat szereltek fel. A dolgozóknak a hegy lábánál lakótelep
készült. A község és a környék 6-800 lakosának adtak évtizedeken keresztül
ideiglenes vagy állandó munkát. Az 1948-ban államosított vállalat 1958-ig
muködött, ez idő alatt mintegy 1.700.000 vagon követ termeltek ki. A cég talán
legjelentősebb személyisége volt Lázár Jenő, aki a vállalat vezetése mellett
rengeteg időt és energiát fordított a bányászat közben előkerült bronzkori
leleteknek a gyűjtésére, feldolgozására. Celldömölkön kiállítást is
összeállított az anyagból, amelyet 1945 után a Nemzeti Múzeum vett át Az egykori
bányászat emlékét ma is őrzik a hegyoldalban található romos épületek, valamint a
kitermelt bazalt után maradt, Kráternek nevezett hatalmas mélyedés, amely nagyszerű
látványt nyújt. Korábban hangversenyeket is tartottak a jó akusztikájú alsó
részén. 1891-ben a platón hat helyen végzett gravitációs hatásvizsgálatot
torziós ingájával báró Eötvös Loránd és két tanársegédje. Ennek emlékét
őrzi az 1971-ben felállított kotömb. 1934-ben avatták fel az 1920-ban a Párizs
melletti Kis Trianonkastélyban megkötött békére emlékeztető, úgynevezett
Trianoniemlékművet, amely már messziről felhívja magára a hegyhez közeledo
figyelmét. 1975-ben a hegytetőt és környékét tájvédelmi körzetté
nyilvánították. 1977-ben az egyik elhagyott bányaépületet felújították, és
helytörténeti gyűjteménnyel berendezték a Sághegyi Múzeumot. Itt található, a
bronzkori emlékeken és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga
továbbfejlesztett változata is. Az emeleten Móritz Sándor celldömölki születésű
festőművész emlékkiállítása található.
elldömölk, Izsákfa
A soros beépítésű, utcás, szalagtelkes faluképet mutató, a központtól elég távoli városrész környéke már a korai időktől lakott volt. A Guta-dűlőben késő bronzkori raktárkészletre bukkantak. Római kori villa falait találták meg a Dercóna-dűlőben. A középkori falu a 14-15. században alakult ki a mellette fekvő Bokod határában. Nevét alapítójáról vagy tulajdonosáról kaphatta. Először 1435-ben említették (lsakfalua), de 1516-ban leírt neve érdekesebb (lsaakfalwa al nom Kys BokodJ, mert utal arra, hogy Bokodnál később jött létre. Az 1698-ban leírt Sághfa valószínűleg elhallásból hasonlít csak a közeli Ság (Alsóság) nevére. 1873-ig Izsákfalvaként szerepelt, de akkortól a rövidült lzsákfa változat lett a hivatalos. Izsákfát sem kerülték el a török kori pusztítások, 1571-ben elhagyott faluként írták össze, 1606-ban Bocskai katonái kvártélyoztak itt, de valószínu, hogy nem maradtak kí az 1646-os és 1683-as portyázásokból sem. A falu déli részén a Kodó-patak fölötti dombon állt izsákfai Márk János zalai alispán kastélya a 16. században. Az oklevevek 1542-ben említik először. A falu csak 1890-ben lett önálló plébánia, 1698-ban Nemeskocs, majd 1758-ban már Alsóság leányegyháza volt. A Nepomuki Szent János római katolikus templomot 1798 és 1803 között építették klasszicista stílusban. Története során többször átépítették. 1876-ban új tetot, 1885-ben új toronysisakot kapott. 1906-ban készítették orgonáját. Oltárképe Nepomuki Szent János mártírhalálát ábrázolja. A Somogyi-kúria az 1720-as években készült földszintes épület, amelyben ma óvodai konyha, könyvtár és öltöző muködik. Izsákfán született Savanyú József a híres betyár, 1841. szeptember 12-én az alsósági templomban keresztelték meg, és állítólagos szülői háza ma is áll a templom közelében. | |
|