(Ha többet szeretne megtudni a térképen található kemenesaljai településről, kattintson a nevére)

as megye keleti szélén elterülő táj színes, szelídlankás rónaság, melyből jelentősebben csak a Sághegy emelkedik ki - a Kemenesalja.
eszprém felől érkező éppen, hogy keresztezi Vas megye határát, amikor szerényebb külsejű országútra kanyarodva már át is lépi Kemenesalja képzeletbeli határát. Huszonöt kilométert autózik tovább és már vége is: emitt még Jánosháza fogadta, ott Sitke búcsúztatja. Egyformák a települések, kicsik és csöndesek.
emenesalja története a fennmaradt emlékek tanúsága szerint a rómaiakhoz vezethető vissza. A környék Pannóniához tartozott, földjén virágzó élet volt.
A két Sitke és Miske táján nagyobb helység létezett, a mai Mesteri helyén a volt római villa, neve Mestrianae. Az ún. "városút" Sabariából itt vezetett keresztül az Aquinqumba. Lakott volt a Sághegy is, tetején táborhely , castrum őrködött a környék biztonságára.
gy korabeli útleírás Kemenesaljáról nem fukarkodik az elismerő jelzőkkel:'' A sitkei magaslatról széttekintve, a Dunántúl legszebb panorámájának egyike tárul fel szemeink előtt. Délre a távolban a zalamegyei hegyek tisztán kivehető csúcsaikkal összefolynak keletre a Bakony hegyláncával, az északon végignyúló Cser fensíkkal körülvesznek egy nagy medencét, mely hajdan tengerfenék volt és melyből szigetekként emelkedett ki a két tűzhányó hegy: a Ság és a Somlyó. A Cser az egyik, a Marcal a másik szára azon háromszögnek, melyet egy Sitkén át húzódó képzelt vonal, mint alap bezár...''