KISSOMLYÓ

A kb. két és félszáz lakosú, többutcás, szalagtelkes község az azonos nevű hegy lábánál fekszik, amelyen szőlőtermesztéssel foglalkoznak és sok pincét is építettek. A hegy nevét egyesek a somlik igéből vezetik le, amely csuszamlást, suvadást jelent. Mások a kézenfekvőbb, som növénnyel díszlő megoldást tekintik elfogadhatónak. A terület jelenleg a Somlóval és a Ság heggyel közösen alkot borvidéket. A községről először 1319-ben emlékeztek meg írásban (Sumulo). A későbbiekben előfordult a Hegchesumlia (a közeli Hetyére emlékeztetve) változat is, a Kissomló név a 15. századtól rögzült. Birtokosai főleg köznemesek voltak, de a Héder nembéli Jakab fia Lőrinc is rendelkezett területek felett. Később aztán a somlói, majd a jánosházai uradalom vette át ezeket a részeket. Templomáról 1348-ból, plébánosáról 1549-ből való a legkorábbi adat. 1588-ban hódolt először a töröknek, amelyet a következő század közepéig többször meg kellett ismételniük a hadiszerencse forgandóságának megfelelően. A helyi lakosok szőlőtermelését 1452-ben említették először, hegyközségének szabályait 1749-ben foglalták írásba. Területe az 1850-es években több mint száz holdra terjedt ki. Ez a filoxéra pusztítása után mintegy felére esett vissza, de a bazaltbányászat is akadályozta a termelést. A Szent Miklós római katolikus templom középkori eredetét mutatja keletelt elhelyezkedése és alaprajza is. A felújításkor elvégzett falkutatáskor befalazott román és gótikus nyílászárókat fedeztek fel. Ezek szerint építésének két korai periódusa volt. A nyugati rész román, a keleti gótikus stílusban készült. Kiderült az is, hogy a korai támpilléres épületet valamikor alapjáig visszabon­tották. A belső vakolat alól több faragott kő és két évszám került elő (1609-1701 és 1710). 1732-ben rekatolizálták, majd a korábbi részek felhasználásával barokk stílusban átépítették. 1789-ben tornyot, 1822-ben sekrestyét kapott. 1834-ben a kazettás mennyezetet fiókos dongaboltozattal váltották fel. Egyhajós, szentélye a nyolcszög oldalaival záródik. A nyugati oldalon található torony alatt van a bejárat. A déli és délkeleti falon félköríves ablakok láthatók. A főoltár a 19. század második feléből való. A szószék copf, a padok népies barokk stílusúak. Evangélikus temploma 1783-ban készült. Ekkor a türelmi rendeletnek megfelelően torony nélkül emelték. 1904-bee a hajót mintegy egyharmadával bővítették, karzatot építettek, az uj főhomlokzat elé tornyot állítottak, harangot is ekkor kapott. A négyzet alapú épület főhomlokzatán a torony alól, boltozott előrészből nyíló bejárat mellett még két ajtó található. A hajó felett festett síkmennyezet van, amelyet fa gerendák tagolnak. A kétoldali karzat és a kórus fából készült, amelyet vas oszlopok tartanak.Az orgonát a múlt század végén a helybeli nőegylet adományozta.A bejárattal szemben látható a szép fából faragott oltárszószék, amelyre a mögötte nyíló sekrestyéből lehet feljutni. Oltárképén a megfeszített Jézus látható. A keresztelőmedence kőből, rajta a fedő fából faragott. A falakon még láthatók a korábbi színes festés nyomai, amelyet a későbbi meszelések már jórészt eltüntettek. A falu fölött szelíden emelkedik az azonos nevű bazalt tanúhegy. A vulkánkitörések itt 3,9 millió éve zajlottak. Az első kitörések heves tufaszórással kezdődtek. A tufarétegek között kísebb-nagyobb vulkáni bombákra is lelhetünk. A későbbi kitörések során lávaömlés is zajlott, a sötétszürke, csaknem fekete bazaltban számos sárgás árnyalatú kis zárványt figyelhetünk meg, ez a vulkáni kürtő falából leszaggatott, sok száz méter mélységből a felszínre hozott pannon kori agyag. A tömör, egynemű bazalton kívül itt a magmából elillanó gázok következtében üreges, úgynevezett kenyérkő is előfordul. A kőzetrétegeket apró bazaltbányák tárják fel. A szőlőhegyen a magyar örökösödési jognak köszönhetően, a birtokok elaprózódásával ma 4-600 négyszögöl nagyságú parcellák jellemzőek. A szőlők jelentős részét máig a hagyományos, gyalogtőkés módszerrel művelik. Az itt termelt borok a ságiakhoz és a somlóiakhoz hasonlóan karakteres, kellemesen savas fehérborok. A szőlőhegy hagyományos fajtája az olaszrizling, mellette megtaláljuk a rizlingszilvánit, a traminit, a chardonay-t, a király­leánykát is. a Kissomlyón a szőlő mellett megterem a füge, de hagyományos gyümölcskultúráját a mogyoró, az alma, körte, szelídgesztenye, a szilva és az őszibarack alkotják. A hegy legfőbb turisztikai érdekessége a „Király-kő" nevű bazaltszikla, amelyen a néphagyomány szerint IV. Béla királyunk menedéket talált az őt üldöző tatár seregek elől. Oldalán emléktáblát helyeztek el.