KEMENESSÖMJÉN

600 lakosú, többutcás, szalagtelkes község, határában tekintélyes területű szőlőheggyel. Első írásbeli említése Semyen néven (1280). Eredete a Simeon név magyar változatához, a Semjénhez köthető. Birtokosai az Osl nembeli Ostffyak és leszármazottaik, a Zichy­ek és Vidosok voltak. A 16-17. században területet szereztek itt az enyingi Törökök, később pedig a pápai Esterházyak is. Mellettük több, főleg helybeli köznemesi családnak is voltak birtokai. Közülük ki kell emelni Berzsenyi Dánielt, aki 1798-tól 1803-ig élt itt. Emlékét őrzi az egykori présháza mellett felállított emlékkő, amely annak a vén cseresznyefának a helyén áll, ahol több versét is írta. A présházban múzeumot rendeztek be. Egykori lakóháza helyén emléktábla látható, a község főutcájában pedig szobrot állítottak tiszteletére. A falu a 16-17. században többször is kénytelen volt a töröknek hódolni, különösen Pápa eleste után került nehéz helyzetbe. 1939-1946 és 1982-1992-ig a szomszédos Kemenesmihályfával egyesítve a Sömjénmihályfa nevet viselte, de a lakosság mindkét­szer a különválás mellett döntött. A helyi bortermelésről a 18. századtól vannak írásos emlékek a Nemes-Kis-hegyen folyó szőlőtermesztés értékes forrása az 1756 és 1826 közötti évek hegyvám lajstroma. Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. Először 1439-ben említették, amikor földesurai a pápához búcsújogért folyamodtak. A 17. században elpusztult, csak falai maradtak meg. Ezután az evangélikusok felújították, de 1732-ben katonai erővel elvették tőlük. 1785-86-ban püspöki segítséggel újjáépítették. A mai homlokzatát 1892-ben kapta (Pick Henrik, Kiscell). Az 1973-ban elvégzett kutatás bizonyította közép­kori eredetét. A falakban gótikus profilú részletekre bukkantak és az is kiderült, hogy a toronynak eredetileg lőrésablakai voltak. A Nyolcszögű, gúlasisakos tornya a homlokzaton áll, szentélye egyenesen záródó. Hajója kétboltszakaszos. Szűz Mária születését mutató főoltárképét 1785-ben festette Dorfmeister István. Az át­festett rossz állapotú képen a csecsemő Márián kívül Szent Anna és Joachim is látható. A 18. századi szószék hangvetőjén Mózes szobrát helyezték el. Evangélikus templom a 18. században épült barokk stílusban. Berzsenyi-kastélyt 1905-ben építették szecessziós stílus­ban. Tulajdonosa nemrég felújíttatta. A Radó-kastélyt Szentmártoni Radó Gyula építtette 1880 körül eklektikus stílusban. A kétszintes épület két szélén tim­panonok, középső részén felül erkély, alul üvegezett előtér volt korábban. A II. világháború utáni átépítés ezeket eltüntette. A teraszt és az üvegezett részeket beépítették, a timpanonokat lebontották, egységes tetőt alakítottak ki, amelynek következtében teljesen jellegtelen épület lett belőle.