VÖNÖCK

850 körüli lélekszámú, többutcás, szalagtelkes község. Első hiteles írásos emléke 1303-ból maradt fenn Wenyzk formában. Története során végig köznemesek birtokolták. 1567-ben német zsoldosok dúlták fel a falui, majd a töröknek kellett többször hódolniuk. Evangélikus temploma 1786-ban épült. Római katolikus temploma Szent István királynak szentelt. Az 1903-ban épített Karácsonyi-kastély eklektikus stílusú és műemléki védettséget élvez. A mára már elpusztult Farkas-kúriában élő nővérénél többször is megfordult Kisfaludy Károly író, költő. A községben halt meg Jankó Sándor (1866-1923) selmecbányai, majd soproni főiskolai tanár, földmérő, az első magyar fotogram­metriai könyv szerzője. Petőfi Sándor utca elején bontott a Savaria Múzeum 1983­-ban egy kétlakásos épületet. A ház a Vasi Múzeumfaluba lett telepítve, Kemenesaljai szegényparaszti porta, egy majdani közös udvar első épülete. A Kemenes-vidék népi építészetének legrégibb rétegét képviseli. Tömésfalú, szoba + konyha egységekből álló kétlakásos épület. Minden helyisége a tornácról (gádor) nyílik. Eredetileg mindkét lakás kémény nélkül épült, füstöskonyhás volt. Az első konyhában megmaradt a középen álló lapos, téglány alakú kemence. Ennek a tetején főztek. A füst az ajtó melletti füstlyukon a tornácra, onnan a padlásra távozott. A második lakás konyháját már a múlt század végén kéménnyel, téglából boltozott szabadkéménnyel látták el. Az alatta lévő kemence formailag megegyezik a füstöskonyhában lévővel. Az első szobában szemes csempéből rakott kályha volt, melyet a konyhából fűtöttek.   Századunk első felében a módosabb gazdáknál a Kemenesalján is megjelennek a mászókéményes, takaréktűzhellyel, kemencével, sűtőkkel, esetleg vízmelegítővel rendelkező tüzelőberendezések. Szegényebb háztartásoknál továbbra is marad a szabadkémény, de az alatta lévő régi kemencéket az 1. világháború utáni időkben jobbára már csak kenyérsütésre vagy gyümölcsaszalásra használták A főzés a szobákba kerülő tégla ta­karéktűzhelyeken vagy a hordozható, vaslábú „csikótűzhelyen" történt. A csikótűzhelyt télen a szobába, nyáron a kemence mellé, a szabadkémény boltozata alá állították.  A múlt század végén a polgárosodás hatására megjelenő téglaoromzatos, falazott kerítésű házak mellett a szegénységet jelentették. .A vönöcki „Hadak útja" római kori út, amelyet a középkorban is használtak. Kiemelkedő, kavicsos domborulatként ma is látszik­ a frissen szántott felszínen. Legkorábbi ábrázolása 1830-ból aVas Megyei Levéltár „Kemenesi Csernek rajzolatja" c. térképén tanulmányozható.
SZENTGYORGY
Írott forrásban először 1470-ben Zenthgergh néven megjelenő, Vönöcktől délre fekvő, a 17. században pusztává váló egykori település. Jováthföldének is hívták. Kisnemesek tulajdonában volt. 1779-es utolsó említésekor a Vidos család szerezte meg cserével.