VÁSÁROSMISKE

350 körüli lakosú, utcás, soros beépítésű, szalagtelkes község. Első okleveles említése 1272-ből való (Mixe). 1293-ig várjobbágyok bírták, akik eladták a Németújváriaknak. A 14. században a Köcski, majd a Szécsi és a Miske családé volt. Később a Batthyányaké lett, akik sokáig zálogban tartották. A török háborúk idején többször is sarcolta mindkét fél. 1556­ban a környéket feldúló török 7 embert hurcolt magával, 1567-ben német zsoldosok 21 házat fosztottak ki, a 16. század elején a kani­zsai török 100 Ft sarcon kívül két gyermeket is magával vitt. 1641­ben Csáky László pápai kapitány tartott katonákat a faluban, akik sanyargatták az itteni lakosokat. 1701-ben már mezőváros volt, évente nyolc vásárt tarthattak, amelynek a haszna a földesúré volt. Határában jelentős gyümölcs- és szőlőtermesztés folyt, erre utal a 18. századi pecsét képe is, amely egy fát ábrázol, rajta terméssel. A Mindenszentekről elnevezett római katolikus templom középkori eredetű. 1408-ban már említették a falu plébánosát. 1732-ben vették vissza az akkor még torony nélküli épületet az evangélikusoktól. 1791-ben kegyura gr. Batthyány Lajos építtetett az eredeti helyén újat barokk stílusban. Ezt később klasszicista stílusban átépítették. 1981-ben újították fel. Az épület egyhajós, a szentély keskenyebb, egyenes záródású. A főhomlokzat timpanonja felett áll a torony. A hajó késő barokk csehsüvegboltozatot kapott. Az orgonakarzat boltíves, alátá­masztás nélküli. Főoltárképét Dorfmeister István festette (17911. Elöl a koronát felajánló Szent István áll, körülvéve a magyar szem tekkel, fent Szűz Mária, az Úristent jelképező háromszög, jobbra pedig ószövetségi alakok láthatók. A szentély feletti falfestmény az Angyali üdvözletet, a hajó feletti Jézust ábrázolja. A szószék em­pire stílusú.